A vasárnapi ebéd kötelező eleme - kakaspörkölt

A kakaspörkölt nálunk a klasszikus vasárnapi ebéd elmaradhatatlan eleme. Ezt még a nagyszüleimtől örököltem, akik úgy tartották a valamire való háznál vasárnap kakaspörkölt van az asztalon. Ez az a fogás, amelyhez idő, figyelem és szeretet kell, és amelynek illata már főzés közben megtölti az egész házat.

Az alapja a kakashús és a vöröshagyma, amelyeket zsiradékon alaposan összepirítunk, hogy kialakuljon az a mély, gazdag íz, ami egy jó pörkölt lelke. Ezután hozzáadjuk a darabolt, sós lében érlelt kápia paprikát, majd sóval, borssal és köménymaggal fűszerezzük. Ízlés szerint itt mehet bele a fokhagyma. A tűzről lehúzva kerül bele 2 evőkanál őrölt pirospaprika, hogy megőrizze szép színét és aromáját. Kevés vízzel felöntve, lassú tűzön, hosszan főzzük, amíg a kakashús teljesen megpuhul, és a szaft sűrűvé, bársonyossá válik.

Mi beleteszünk mindenféle részét a kakasnak: combja, nyaka, zúzája, feje, farrész, stb. Higyjétek el, nálunk nem a combért megy a veszekedés, sokkal inkább a farhátért vagy a lábáért.

A kakas természetesen anyukámék kertjében kapirgált, így az íze önmagában is gazdag és tiszta. Apukámnál jó néhány évvel ezelőtt erős keresztallergiát diagnosztizáltak, ezért mi semmilyen egyéb ízfokozót nem használunk: és arra jöttünk rá, hogy nincs is szükség rá. A jó alapanyag, a gondos elkészítés és az idő elvégzi a maga dolgát.

A főzés végén mindig megkóstoljuk, és ha kell, finoman igazítunk a fűszerezésen. A legjobb frissen szaggatott nokedlival tálalni, mellé pedig elmaradhatatlan a savanyúság, ami szépen kiegyensúlyozza a pörkölt gazdag ízét. És persze ne feledkezzünk meg a friss kenyérről sem, mert hiába a nokedli… az is kötelező elem. 😊